Értéktár

Gönczy Béla munkássága Gönczy Béla  1886-ban  Tyukodon született és 1960. november 16-án Vésztőn hunyt el. Lelkészcsaládból származott, apai ágon Ady Endrével, anyai ágon Baltazár Dezsővel, a tiszántúli egyházkerület püspökével állt rokoni kapcsolatban. Elemi iskoláit Tyukodon, középiskoláit Szatmáron, a teológiát Debrecenben végezte. Negyedéves teológusként került először segédlelkésznek Vésztőre, 1907–1910 között töltötte be ezt a tisztséget. Vésztői Bejegyzés megtekintése

Metykó Gyula hagyatéka   Vésztőn, a  Kossuth utca 39. szám alatti múzeumi kiállítóhelyen, az épület emeleti részén találhatók Metykó Gyula alkotásai, melyet 1988. június 5-én avattak, tehát már több mint negyedszázada látogatható. A festő 1907. január 4-én született  a mai Kossuth utcában, iparos családba, harmadik gyermekként. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult festő szakon. Csók István Bejegyzés megtekintése

Láng Ida Munkássága   Láng Ida 1889-ben Vésztőn látta meg a napvilágot. Életművének a jelentős része egészen a legutóbbi időkig ismeretlen volt a nyilvánosság számára. A vésztői fakereskedő családból származó Láng Ida Eperjesen és a kulturális szempontból, akkor fénykorát élő Nagyváradon végezte tanulmányait és kezdte pályáját az 1900-as évek legelején. Alkotásai egy fiatal nő, majd Bejegyzés megtekintése

Pardi Anna munkássága    Pardi Anna 1945. április 12-én született Vésztőn, költészete a legjelentősebb irodalmi munkásság, mely Sinka István és Lakatos Menyhért óta Vésztőhöz kötődő személyhez fűződik. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte meg. 1966–1971 között az ELTE BTK magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1972–1989 között üzemi lapoknál – többek között: FÓKUSZ – volt újságíró. Bejegyzés megtekintése

Lakatos Menyhért munkássága Lakatos Menyhért 1926-ban Vésztőn született, és 2007-ben halt meg Budapesten.  1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1955-62-ben Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök, 1964-től a Cigány Téglagyár igazgatója volt. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológia kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-től szabadfoglalkozású író. 1988-től a Bejegyzés megtekintése

Sinka István munkássága   “Születni, Szalontán születtem a Nagy-Csegőd utcában, a Bozsár-féle házban. Anyám vallomása szerint az érthetetlen dolgok egész sora történt, amikor születtem” – írja önéletrajzi vallomásában Sinka István, aki 1897. szeptember 24-én, hidegen záporozó éjjelen jött a vi-lágra. A költő apja, Sinka János régi bihari ridegpásztor család sarja, hallgatag, nagy termetű ember volt, Bejegyzés megtekintése