2018. december 14.    Péntek    , Szilárda névnapja Vésztő


Vésztő















Nézettség: 4655599





A Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum

Sinka István születésének 90. évfordulójára, és az I. Országos Földmunkáskongresszus emlékére hozták létre a kiállítóhelyet Vésztőn 1987-ben.
A múzeum megemlékezik az 1943 februárjában Vésztőn tartott első Országos Földmunkáskongresszusról. Állandó kiállítása: Sinka István, a népi írók és Szárszó, valamint Metykó Gyula vésztői születésű festőművész munkássága.


Sinka István és a népi írók

A nagyszalontai pásztorcsaládból származó Sinka István sok szállal kötődött Vésztőhöz. Közel tíz évet élt a településen, a falu határában lévő Mágor-pusztán volt számadó juhász (itt készült A fekete bojtár vallomásai című regénye) és innen indult el a hírnév felé. Itt kötött barátságot a közeli Biharugrán élő Szabó Pállal.
Az emlékházban művei és személyes tárgyai láthatók.
Nemcsak Sinka István kötődött Vésztőhöz, hanem a vésztőiek is Sinkához, mivel napjainkban közintézmény, utca viseli a nevét, több neves szobrász által készített köztéri szobor és emléktábla őrzi emlékét.

Az író, költő Nagyszalontán született 1897. szept. 24-én és 1969. jún. 17-én halt meg Budapesten. Ősei pásztorok voltak, tízéves korától ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. 1919-ben nősült (Pap Piroska), majd Vésztőre költöztek, ahol alkalmi munkából, napszámból élt. Versei 1930-tól jelentek meg, először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság közölte azokat. Első önálló kötetét 1933-ban a szeghalmi református gimnázium adta ki (Himnuszok Kelet kapujában.). 1934-35-ben a Komádi és Vidéke c. hetilap munkatársa.1935-ben munkatársaival Komádiban megalapították a Kelet Népét; még ebben az évben meghalt felesége. 1937-ben házasságot kötött Péczely Katalinnal és Budapestre költöztek. 1939-ben Püski Sándor kiadta gyűjteményes kötetét (Vád), majd további könyveit is. Országszerte ünnepelt költő, rendszeresen szerepelt a népi írók estjein. Részt vett az 1943-i szárszói találkozón is. Elhatárolta magát a hitlerizmustól és a bolsevizmustól egyaránt. 1945-1949-ig gazdálkodott, majd Pestre költözött. Bizakodó versekkel üdvözölte a demokratikus reményeket. 1949-ben kiszorult az irodalomból, a tiltott írók listájára került. 1957-től jelentek meg újra versei. 1957-ben elvált feleségétől, házasságot kötött Szin Magdával, kései szerelmes verseinek, az Éna-daloknak ihletőjével. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.


Szárszó 1943.

A Horthy-rendszer népi baloldali ellenzékének a háború utáni időszakra vonatkozó programalkotó tanácskozása volt Balatonszárszón 1943. augusztus 23-29 között az "Ifjúság az új magyar szellemért" címmel. Szárszói találkozó, Szárszói konferencia néven vált közismertté. A Soli Deo Gloria mellett szervezőként szerepelt Püski Sándor a Magyar Élet Könyvkiadójának baráti köre és a Magyar Ifjúság nagybizottsága. A mintegy 600 résztvevő a népi értelmiség, a népfőiskolai mozgalom, a középiskolások és egyetemisták, a munkás- és parasztfiatalok közül került ki. A politikai erők közül az FKgP, a Magyar Parasztszövetség és a Nemzeti Parasztpárt képviseltette magát hangsúlyozottan. Az SZDP a népi mozgalom nacionalizmusára hivatkozva elutasította a részvételt. A tanácskozás tárgy a magyar társadalom előtt álló feladatok áttekintése volt, főként a népi írók tartottak előadásokat. A részvevők szembefordultak a nemzetszocializmussal, a legjelentősebb előadásokon harmadikutas , a nemzeti sajátosságokat hangsúlyozó (Német László) és a marxista-szocialista (Erdei Ferenc) elképzelések hangzottak el.
A kiállításon a szárszón részvevő írók, politikusok fotói, eredeti korabeli kiadványok, irodalmi alkotások szerepelnek.


Szárszói konferencia helyszíne


I. Országos Földmunkáskongresszus

Az első Országos Földmunkáskongresszust 1944. február 13-án délelőtt 11 órakor tartották Vésztőn a helyi munkásegylet székházában.
E nagy agrárproletár megmozdulás lebonyolítása miért éppen Vésztőn történt, ma már nem lehet pontosan tudni. Írásos dokumentumok, korabeli újságok erre nem utalnak, s maguk a szervezők sem tudtak konkrét választ adni. A körülmények vizsgálata azonban arra mutat, hogy ebben nagy szerepet játszott a több száz fős vésztői munkásegylet csatlakozása, vezetőinek tekintélye, ismertsége a helyi és országos parasztmozgalmakban. Továbbá elképzelhető az is, hogy a helyi Földmunkás Egylet székházának nagysága is az okok között szerepelt. Az említett épület közel ezer főt képes volt befogadni.
A gyűlést Pardi István, a vésztői munkásegylet elnöke nyitotta meg, aki történelmileg vázolta a magyar parasztság és a nincstelenek sorsát.
Az első szónok Dobi István volt, aki akkor a Földmunkás Szakosztály elnöke. Beszédében az öntudatról és a szervezkedésről beszélt. Második előadóként Nagy Ferenc lépett a szónoki emelvényre. Ő a nemzeti összefogást sürgette, melyet - véleménye szerinte -"csak a demokratikus jogok kiterjesztésével lehet megteremten". A helyiek közül Gönczi Béla, lelkész hozzászólását emelte ki a Kis Újság., de szót kért még Andor Gergely, a füzesgyarmati Fekete Imre.
Az első Földmunkás Kongresszuson elhangzott beszédek tartalmát félévszázad után sem ismerjük részleteiben, de mindez nem von le semmit annak jelentőségéből. Egy biztos, hogy a szegényparasztság nagy reményekre jogosító, sikeres mozgalmának egyik kiemelkedő állomása volt.

Metykó Gyula

Metykó Gyula 1907-ben született Vésztőn iparos családban, harmadik gyermekként. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte 1928-ban Krivátsy Szűts György szabadiskolájában, majd a kecskeméti művésztelepen folytatta Révész Imre irányítása mellett. 1930-tól 1937-ig a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol később Csók István osztályába járt, aki ajánlólevelében így jellemezte: "Metykó Gyula II. éves tanítványom, nemcsak rendkívüli tehetsége, szorgalma és művészi hivatottsága révén egyik legkedvesebb növendékem, hanem, mint komoly, szerény és jómodorú ifjú és rászolgál teljes szimpátiámra." Később tanára Glatz Oszkár lett, s Metykó Gyula a festő szak mellett elvégezte a grafikai és a freskófestő szakokat is. A főiskola utolsó évében elnyerte az Akadémia Székely Bertalan díjat a "Festőművészet" című kompozíciójával.
1935 óta rendszeresen részt vett a budapesti kiállításokon, a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, a Tamás Galériában, a Nemzeti Szalonban.
A háború és a katonáskodás évei megszakították művészi pályáját. A háború után Vésztőn telepedett le néhány évre, itt festette alföldi képeit, a Hortobágyot is. Később visszaköltözött Budapestre, de a nyarakat gyakran a vásárhelyi és mártélyi művésztelepeken töltötte. A tájképek, portrék mellett lótanulmányokat, majd lovaskompozíciókat alkotott.
Metykó Gyula bejárta a világot. Európa országain kívül megfordult Amerikában és Ázsiában is.
Metykó Gyula életművének jelentős részét - 337 művet, festményeket és grafikát - szülőfalujának, Vésztőnek ajándékozta. Ebből az anyagból mutat be válogatást a kiállítóhely, mely a művész munkásságának keresztmetszetét adja.


Bagolyvár és a Faksz házak Kós Károly tervei alapján

A vésztői Bagolyvár szerepel Magyarország Műemlékjegyzékében, védettségi törzsszáma 9457. A műemlékjegyzék szerint a boronafalú villa tervezője Kós Károly, és építtetője Petrovszky György ügyvéd.
A családi kúriát az államosítás után TSZ irodaként, majd ifjúsági klubként, végül pedig kocsmaként hasznosították.
Az épület fa szerkezetit megtámadta a könnyező házigomba, a mentesítés során a belső fa szerkezetek nagy része megsemmisült.
A rendszerváltást követően a felújítására és szálláshelyként történő hasznosítására a terveket az önkormányzat elkészíttette, aminek megvalósítására minden évben pályázatot nyújt be, eddig sajnos sikertelenül.


Az 1925 karácsonyán bekövetkezett nagy árvíz során a település északi részén az épületel nagy része elpusztult. Az újjáépítést Kós Károly tervei alapján kezdték meg. Ekkor épültek az úgynevezett Faksz házak, vagy ahogy a tornácoszlopok után nevezik a helyiek a "babás" vagy "mese" házak.
Az épület alapja és a falazat 1,5m-es magasságig terméskőből készült.



Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Vésztőtől 5 km-re nyugatra a Holt-Sebes-Körös bal partján két domb emelkedik - Mágori domb néven ismert a vésztői és környékbeli emberek. Mivel szokatlan az ilyen magasságú - 93,9 méter - földhalom, a néphit nagyon sok mendemondát fűzött hozzá. Beszélték, hogy papok éltek ezen a területen, majd törökről szólt a mese, akik fejedelemlányt bújtattak a titokzatos pincében. A század elején szőlőműveléskor különböző edények, csontok kerültek elő, ami még tovább működtette az emberek fantáziáját. A régészek kutatómunkájának eredményeként sikerült megoldani a titkot, fény derült a halmok történetére.

1968-ban Nagy Katalin régész próbaásatást végzett a dombon, melynek során megtalálta a középkori temetőt. 1970-ben Juhász Irén vette át az ásatás vezetését. Ettől az időtől kezdve folyamatos volt a Csolt-nemzetség monostorának feltárása 1978 végéig. A középkori falak feltárása közben, a mélyebb rétegek érintésekor bronzkori telepmaradványok is felszínre kerültek. A Csolt-monostor falainak műemléki konzerválására 1976-ban Istvánfi Gyula építészmérnök készített programtervet. 1979-ben a Vésztői Nagyközségi Tanács VB. Költségvetési Üzeme megkezdte a helyreállítást és azt 1982-ben befejezte.

1980-ban kezdődött a Wenckheim pince kialakítása kiállítás céljára. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkőkortől a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg a műemlékileg konzervált Csolt-monostori romkert avatásával együtt. A Mágori domb régészet és természetvédelem védettség alatt áll. Az őskori lelet évekkel korábbra tervezett helyszín bemutatásának munkálataira csak 1986-ban került sor. A kettős domb északi részén 2x25 méter felületű szelvényt nyitottak meg úgy, hogy helyükön maradtak a telep- és temetőrészletek az újkőkortól a középső bronzkorig. A kiállítóhely szilárd tetőszerkezetett kapott, amely alatt "L" alakú járdáról lehet megnézni a domb keresztmetszetét adó rétegsorokat és leleteket. A feltárást Makay János és Juhász Irén végezték, a nagyközönség számára 1988. október 3-án nyitották meg.


Szent László szobor

1996. augusztus 31-én nagy nap volt a község életében. Békés megye képviselőtestülete ezen a napon tartotta a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a megyei emlékünnepséget. Tervezett helyszín a mágori történelmi emlékhely lett volna, de egész napi zuhogó eső miatt a felújított református templomban lett megtartva az emlékülés, amely a millecentenáriumi ünnepség kiemelkedő megyei szintű eseménye volt. A rossz idő ellenére 74 település képviselői voltak jelen. A vendégeket Kaszai János polgármester köszöntötte. Az ünnepi beszédet Vastagh Pál igazságügyi miniszter tartotta, majd a résztvevők ünnepi nyilatkozatot fogadtak el. Szót kapott a megye legrégebbi településének, Doboznak, és a legfiatalabb városának Eleknek a polgármestere is. Az ünnepi közgyűlés után emléktábla leleplezése következett, majd Mihály Gábor Minkácsy-díjas szobrászművész alkotta Szent László szobor avatása Mágoron. Itt az avató beszédet dr. Bereczky Lóránt a Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta; a szobor elkészültét támogató pénzintézetek nevében az alkotást dr. Patai Mihály a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója adta át. Imát, áldást mondtak a történelmi egyházak lelkészei. Az ünnepi megemlékezést késő délutánig tartó színes kulturális program követte Mágor helyett a művelődési központban.


 




Vésztő

[Vésztő bemutatása] [Önkormányzat] [Képviselő-testület] [Helyi rendeletek] [Testületi ülések jegyzőkönyvei] [Intézmények]
[Hírek] [Programok, rendezvények] [Gazdaság] [Turizmus] [Sport] [Térkép] [Vendéglátás, Szálláshelyek]