2017. június 24.    Szombat    , Iván névnapja Vésztő


Vésztő















Nézettség: 4312527



Vésztő rövid gazdaságtörténete

Amint azt a település történetéből tudjuk, az első írásos emlékek Vésztőt 1350-ben említik először Vejzetheu /Vejszető/ néven.

A Sebes-Körös akkor még szabályozatlan medre a település szélén folyt, időről-időre elöntve a környéket az áradások során. Ekkor a terület egészen Nagyváradig szinte egybefüggő lápos, mocsaras, zsombékos terület, valamint legelő volt. Ebben az időszakban az itt élők fő megélhetési forrása a halászat, pákászat, a nád- és sásfeldolgozás volt, elenyésző mértékben legeltetéses állattartással és növénytermesztéssel is foglalkoztak.

A Sebes-Körösön vízimalmokat létesítettek, amelyek üzemeltetéséhez a vizet mesterségesen felduzzasztották a környék más településein élők nem kis bosszúságára.
A folyószabályozást, a mocsarak lecsapolását követően egyre nagyobb lett a mezőgazdaságilag is hasznosítható földterület, azonban ezeket a királyok a hűbéreseiknek és az egyháznak adták tulajdonba. Az így művelhető területeken az itteni lakosság jobbágyként, zsellérként, majd cselédként, napszámosként, hónaposként dolgozhatott.
Erre utal az is, hogy igen élénk agrárszocialista mozgalom fejlődött ki a településen, amit az is mutat, hogy 1943. februárjában Vésztőn tartották az első Országos Földmunkás Kongresszust, melyen különböző források szerint mintegy 1000 küldött vett részt az ország minden részéből.

A földnélküliség jellemezte a lakosságot, a különböző terhek viselése következtében igen nagy volt a szegénység itt. Ennek ellenére a település népességszáma igen gyorsan növekedett, a csúcspontot az 1946-os népszámlálási adatok jelzik, amikor az össznépesség létszáma meghaladja a 11.000 főt.

A két világháború közötti, majd a második világháborút követő földosztások számos törpebirtok létrejöttét eredményezték. A versenyben talpon maradók "módos gazdává" váltak, a többiek "kétlaki" életmódot folytattak, ami főleg az 1960-as évekre befejeződött termelőszövetkezeti átalakulás utáni időszakra volt jellemző. Ez - mint tudjuk - abban állt, hogy a kisparcella tulajdonosok elszegődtek állandó munkahelyre dolgozni (ipar, építőipar, közmű- és mélyépítő vállalatok, útépítések stb.), s a földjüket a hétvégeken munkálták. Az ő tekintetükben az ebből származó jövedelem vált kiegészítő jellegűvé a főállású munkaviszonyuk mellett.
Ipar nem települt ide, így elkezdődött az elvándorlás, mivel a mezőgazdasági termelés már nagyon sok családot nem tudott eltartani. A lakosság 1970-re már nem érte el a 10.000 főt sem.

Ma a várost - az 1990-es évek közepétől stagnáló jelleggel - mintegy 8.200 fő lakja. Az 1970-es években az akkori politikai akarat jegyében megindult a "Sárrét iparosítása". Kisebb fióküzemek létesültek, termelőszövetkezeti ipari melléküzemágak, s megtörtént időközben egy nagy termelőszövetkezet részéről a háztáji gazdaságok integrálása. Vésztőre főként a közismerten alacsony jövedelmezőségű textilipar települt. A rendszerváltás nagy vesztese volt a település azzal, hogy a letelepített fióküzemek bezártak, a melléküzemágak megszűntek, az addig ingázó dolgozókat az első lépcsőben "leépítették". Az 1990-es években volt olyan nem is rövid ideig tartó időszak, amikor a munkanélküliségi arány elérte a 30 %-ot.

 




Vésztő

[Vésztő bemutatása] [Önkormányzat] [Képviselő-testület] [Helyi rendeletek] [Testületi ülések jegyzőkönyvei] [Intézmények]
[Hírek] [Programok, rendezvények] [Gazdaság] [Turizmus] [Sport] [Térkép] [Vendéglátás, Szálláshelyek]