2018. december 14.    Péntek    , Szilárda névnapja Vésztő


Vésztő















Nézettség: 4655615





Vésztő jelenleg három testvér települési kapcsolatot ápol az erdélyi Igazfalva (Dumbrava), Vargyas (Virghis) és Székelyszáldobos (Doboseni) községekkel.

Már a megállapodások megkötése előtt, több alkalommal segítette Vésztő az erdélyi településeket különböző adományokkal - élelmiszer, ruházat, könyvek, iskolai felszerelések - ezzel is könnyítve a forradalom utáni újrakezdést.

A ma is élő együttműködés főleg kulturális és művelődési területre terjed ki, ezen belül is tanügyi, zenei, irodalmi terület, valamint a csereüdültetés.
Jelentősebb települési ünnepekre, évfordulókra kölcsönösen meghívják egymást.

Igazfalva
Igazfalva Temesvártól 70-80 km-re levő település Romániában. Hajdan Furdia (Turd) környéki falu volt. Létezésének legrégebbi írott emléke 1454-ből való, amikor az aradi káptalan Hunyadi Jánost, a turdi kerület birtokába, amelybe Alsó- és Felső Igazfalva is tartozott, beiktatta.

Az 1890-es évekre teljesen elnéptelenedett a terület és telepeseket hoztak a községbe.
A földínséggel küzdő vésztői parasztság körében ebben az időben állami telepítési akció indult. Ennek keretében a szülőfalujukhoz ragaszkodó vésztői nincstelenek közül a legnehezebb években, 1893-ban indult el 69 család a Krassó-Szörény megyei Igazfalvára. Erre az 5752 kat. holdon létesített kincstári telepítvényre köröstarcsaiakkal, gyomaiakkal, békésiekkel együtt kerültek a vésztőiek. Az akció nem volt megfelelően előkészítve. A húsz-húsz kat. holdas parcellát és házat kapott telepesek egy része meggazdagodott, más részük eladósodott.
A Igazfalva község önállóságát 1898-ban mondták ki.
Napjainkban is ez a község magyar neve, román viszont Dumbrava.

Vésztő város Önkormányzata 1991-ben létesített testvér-települési kapcsolatot a Temes megyei Igazfalvával. Igazfalva Vésztőtől 200 km-re lévő terület.
A település történetében leírt telepesek személye miatt is, mert ha jól megvizsgáljuk az akkori vésztői telepesek alkották a lakosok közel 30 %-át. Elmondható, hogy azóta is szoros a kapcsolat Vésztő és Igazfalva között, mivel az itt és ott élő rokonok tartották a kapcsolatot. A múlt században viszont sok, már Igazfalván született személy költözött Vésztőre. Tehát a gyökerek visszavezetnek városunkhoz. Ezt a szoros kapcsolatot erősítette meg hivatalosan a város képviselőtestülete, amikor aláírta a testvér-települési okiratot.

VARGYAS (VÎRGHIŞ)
A hasonnevű vízfolyás völgyében fekszik. Nevét az innen származó, jeles Daniel család és ma is élő népművészete tette ismertté: a bútorfestés és a díszítőfaragás. Túlnyomó részben unitárius vallású székelyek lakják. Lakóinak száma - 1992-ben - 1983 lélek volt. Ebből 1652 unitárius mellett 121 református, 92 ortodox, 72 római katolikus alkot még vallásközösségeket. Az említett népszámlálás alkalmával 35-en románnak, 23-an cigánynak vallották magukat. Református temploma nemrég készült el Makovecz Imre tervei alapján.
Vargyas altalaja gazdag hasznosítható ásványi kincsekben. Szénbányái (bel és külművelés) 1954 és 1998 között működtek. Borvizét palackozták.
A község általános érdeklődésre számottartó turisztikai objektuma a restaurált Daniel-kastély, a XVI-XVII. századi reneszánsz, majd a barokk és klasszicizmus elemeit őrző épületegyüttes. Első írásos említése 1580-ból való. Ekkor már állott a reneszánsz kastély.
A kastély déli kertje egy arborétum-maradék ritkaságait, díszfáit őrzi még. Itt van a vidék egyetlen piramidális tölgye, két vérbükk, egy cukorjuhar, egy népi nevén "szomorú kőris", a szürke nyárfa, platánlevelű korai juhar.
Figyelemre méltó a település központjában álló unitárius templom (ép. 1813-1820 között). Tornyában műkincs értékű harang van. 1815-ben készítette Kiss István sepsiszentgyörgyi harangműves.
Az egyházközség régi (alszegi) temploma egy XV-XVI. századi gótikus épület volt. Ezt egy régebbi - XIII. századi - román kori templomra építették rá. A gótikus templomot a késő reneszánsz idején bontották le, s helyére 1841-ben fából épült egy református templom a Daniel család református tagjainak patronálásával. 1994-ben lebontották és helyére - Makovecz Imre tervei szerint - épül egy új református templom.
A település északnyugati részén, domboldalon áll a görögkeleti templom. Szent Arkangyal tiszteletére épült 1807-ben.

A helyi népi faragó és bútorfestő mesterek lakásaiban többnyire házmúzeum van. Ilyen a település központjában (443 sz.) a Sütő Béla lakása. Előtte Udvarhelyszéki székely kapu áll, udvarán a bútorfestő Sütő generáció családfáját megörökítő monumentális kopja. Szomszédjában (442 sz.) Máthé Ferenc I. faragómester műhelye és lakása van, ebben is állandó jellegű kiállítás. A 445-ös házszám alatt Török Imre faragómester lakik, aki három fiával folytatja a díszítő faragást. Más faragómesterek: Sütő Gábor, Borbáth Sándor, József Gellért, Dimény Dávid. Jelenleg Sós Emma műveli a faluban a díszítő bútorfestést. A hosszú téli estéken még egy-egy házban csattog az osztováta (szövőszék): Máthé Julianna székely szoknyaanyagot sző. A mesterség jó ismerője még Sós Dénesné is.
Vargyason él és alkot Veress Miklós (sz. 1923) festőművész.
A települést övező Persányi-hegységben és a Dél-Hargitában számos érdekességet láthatunk. A Látó-hegy (717 m) mögött van a Síró-kút. "Egy anyának a leányát elrabolták a tatárok - mesélik. Ide jött ki, hogy kisírja bánatát. Ahová könnyei lehullottak friss vizű forrás tört fel a földből. Neve ma is Síró-kút."
Vésztő város Önkormányzata 1991-ben létesített testvér-települési kapcsolatot a Kovászna megyei Vargyassal. Vargyas Vésztőtől 500 km-re lévő település. Ez a kapcsolat nem nyúlik vissza a gyökerekig, de igen hasznos mindkét település szempontjából.

SZÉKELYSZÁLDOBOS (DOBOŞENI)
Erdovidék Kovászna megye északnyugati részén terül el, közvetlenül a megyét a szomszédos Brassó és Hargita megyéktol elválasztó határvonal mentén. Ez a természeti szépségekben bövelkedö és gyógyhatású ásványvizekben gazdag terület a Keleti-Kárpátok legdélibb ún. Barcasági medencének az északi nyúlványa.
A Vargyas felé tartó 131-es műútból - Olasztelek után 1 km távolságra - ágazik le a falu felé tartó kövesút. Ezt a helyet nevezik a környéken Száldobosi keresztútnak. A falu a Valál-víz völgyében fekszik a Dél-Hargita lábánál. Az 1409 lélekből álló település vallási-nemzetiségi megoszlása figyelemre méltó: 829 magyar református mellett 424 pünkösdista vallású és 112 ortodox él.

A hagyomány szerint a falut az elpusztult Volál és Kisszáldobos falvak lakói alapították a 17. században, majd az elpusztult Dobó falu lakosai is ide települtek. Volál az azonos nevű patak völgyében a Faluhelynek nevezett helyen feküdt, valószínűleg az 1596. évi tűzvészben pusztult el. Régi református templomát 1795-ben tűzvész pusztította el, majd 1838-ban a földrengés is megrongálta. 1853-ra építették újjá, úgy hogy a régi templomból semmi sem maradt. Egyik harangja 1555-ből való. Közelében egy négykaréjos, lóhereíves kápolna alapjaira bukkantak, mely régen temetőkápolna lehetett. A falu borvizéről volt híres, a hegyfarki fürdőt Bethlen Gábor is felkereste egykor.
A templom előtti kertben monumentális kopját láthatunk a magyar honfoglalás 1100. évének emlékére (faragta: Máthé Ferenc I. és fia Csongor, 1996). A templom elejére helyezte el a faluközösség és az egyház a magyar szabadságharc hat helyi hősének és a két világháború áldozatainak névsorát (1998). A falu központjában két romos emlék látható: az 1940-ben építésében félbemaradt ortodox templom és az egykori országzászló-talapzat.
A környék altalajában limonit- és sziderit telepek vannak. Primitív bányászatára és olvasztására vonatkozó nyomokra leltek a Barta-bérc nevű helyen. Neolit kultúrára utaló leletek mellett primitív vaskohó került napvilágra. A vas kitermelését 1952-57 között, rövid időre, felújították. Ekkor vashámor is működött a faluban. Még itt-ott fellelhető egy-két, a vaskő bányászatára használt eszköz. A pliocén kori képződményekből ősnövényi lenyomatok (Szőlőmáj) és ősorrszarvú foga (Hegyfarki-kavicsbánya) került ki, utóbbi helyen őskori kerámia társaságában. Az altalajban lignit- és savanyúvíz telepek vannak. Mindkettőt termelték, hasznosították a múltban. Most szünetel a termelés. A Keresztútnál működött a XVII. században, majd kisebb megszakításokkal e század első felében is, az ún. Hegyfarki-borvízferedő. Régebben Bethlen-fürdő volt a neve. A falu déli részén van a Falu borvize (borvizes kút). Fenn a Valál völgyében egy egész sor forrás tör a felszínre: Szíki-, Szálka-, Ikró-, Baktorrai- vagy Tóth Mózi-féle források. A völgyben korszerű vadászházat építettek, fürdőmedencével és elszállásolási lehetőséggel.
Száldobosnak eredeti és sajátos mintakincsű - itt gombosfának nevezett - faragott kopjafás temetője van. A faluban több "énekes öreg" él.
Vésztő város Önkormányzata 1991-ben létesített testvér-települési kapcsolatot a Kovászna megyei Székelyszáldobossal. A két település 500 km-re fekszik egymástól. Ez a kapcsolat Református egyház kapcsolatain alapszik, közös táborozások és csereprogramok színesítik.

 




Vésztő

[Vésztő bemutatása] [Önkormányzat] [Képviselő-testület] [Helyi rendeletek] [Testületi ülések jegyzőkönyvei] [Intézmények]
[Hírek] [Programok, rendezvények] [Gazdaság] [Turizmus] [Sport] [Térkép] [Vendéglátás, Szálláshelyek]